Ismét kimaxolták a fotel-polgárháborút, Orbán Viktor ünnepi beszédében beizzította a Soros Warsot, és egy puccos esztrádműsor keretében ismét előadta a magyar jobboldal évtizedes lózungját a Nagy Ötvenhatos Párhuzamról. Moszkva helyett Brüsszel, tankok helyett bankok, harsogta már Csurka Pista bácsi is annó a Hősök terén, csicsás kőbaltát lóbálva.

Mindeközben kiváló történeti keretet is adott a tegnapi Orbán-shownak a magyar ugart újfent elöntő sorosgyörgyös reklám- és plakátdzsungel, mint fideszes pártmozgósító-eszköz és valóságdefiníciós igazodási pont. Amire milliárdokat költünk, az nem lehet ám hülyeség! A hatást csak fokozta, hogy Habony Árpád kormányzati kommunikációs fősámán még idejében leszólt a baloldali összefogást szervező Gulyás Márton aktivistának, hogy nagy kár lenne ebbe a tökéletesen szép előadásba holmi közös ellenzéki tüntetéssel belerondítani. Különben is most adtam ki, akarom mondani adott ki a meteorológiai szolgálat vörös viharriasztást Budapestre, azon belül is különösen a Kossuth-térre, hát szabad a demokraták testi épségét zápor-zivatarral veszélyeztetni? Ugye, hogy nem!

A műsor nem csak látványos, de fölöttébb hatékony is: a honi közvéleménykutatás doyenjének, Závecz Tibornak a cége dobta ki a legutóbb, hogy a Fidesz most éppen hároméves népszerűségi magasrekordon van. Annak ellenére, hogy szűk egy éve még szerény blogunk is kedélyesen fejtegette, hogy mivel muzulmánok nincsenek nálunk minden bokorban és utcasarkon, az újrapolgárosodó Magyarországon már nem lesz elég felvevőpiaca a nettó bevándorlógyűlölésnek. Ahogy tovább nőnek a bérek és csökkennek a szociális indulatok, okoskodtunk akkor, úgy a tárgy nélküli xenofóbiának is egyre vékonyabb lesz a célcsoportja. Nem is tévedhettünk volna nagyobbat! A kormányzati antipiréz kampánycunami csak tovább fokozódott azóta, de a Fidesz támogatottsága nemhogy nem esett, hanem a négy főkutató mindegyikénél még meg is haladja 3-9 %-kal a 4 éve ilyenkor mért adatokat (amint kivehető ez a Nemzet Elemzőjének gyűjtéséből, teljes népesség).

Úgy látszik, valami egészen más logikát vett az események iránya.

Közismert közhely, hogy a keleti és a nyugati politikai populizmusok némileg eltérnek egymástól. Keleten a nagy méretű alsóosztályok általában a létező nyomorukért hibáztatják a nyugati multikat, zsidókat, cigányokat, kisebbségi magyarokat satöbbi, és mindezt pártjaik jó erős prefasiszta szimbólumokkal és gyűlölködő szövegekkel prezentálják nekik. Ettől a szélsőséges, rasszista sovinizmustól nagyban különbözik a nyugati politikusok cizelláltabb populizmusa. Itt szó sincs tömegnyomorról, éppen ellenkezőleg, a középosztályok a meglévő jólétüket féltik a kelet-európai munkavállalóktól, arab bevándorlóktól; az ő pártjaik gazdasági érvekkel alátámasztva, anakronisztikus helyett modern arculattal megjelenítve adják elő a mondandójukat.

Amikor 2015. januárjában Orbán berúgta a nagy fideszes xenofób propagandagépezetet, és jött az első, második, harmadik bevándorlós nemzeti konzultáció, majd a népszavazás, hogy az egész folyamat idén a szalonantiszemita sorosgyörgyöző plakátkampányokban kulminálódjon, még úgy tűnt, hogy mindez csak a gyors politikai tűzoltásra lesz elég: legalább a fideszes tábor kisgazda felének megtartására, és a szélsőjobb nyomulásának megállítására. Közben az országban többek között a statisztikai bruttó bérek folytatták száguldozásukat a háromszáz felé, meg jelentős közalkalmazotti és minimálbér-emelések is történtek, mérséklődött az elvándorlás, vagy például beindult egy személyenként kétszer tízmillió forintos ingatlanvásárlási-polgárosítási program is. Szóval úgy tűnhetett, a középosztály erősödik, és ez majd magával hozza a közbeszéd mérséklődését is, mint ahogy ez történt már egyszer 2000. és 2006. között.

De nem, nem és nem!

Hiába nincs itt már a legendás Mad Max-kerítés felállítása óta egy fia illegális bevándorló sem, az állami és fideszmédiában azóta is rendületlenül a vezető hírekben és szalagcímeken pörög a hálás migráncstéma – közvetlenül az aktuális makrogazdasági sikerjelentések előtt, mögött. És itt van elásva a legújabb fideszes politikai aranygesztenye. Hetek, hónapok óta fokozatosan történik a történelmi fordulat: a Fideszhez visszataláló középosztály, az állami propaganda irányításával immár a xenofóbia nyugatias változatát teszi a magáévá. Talán már csak napokra vagyunk attól (már ha nem maradtam le valamiről), hogy valaki direkt is kimondja, a népvándorlók konkrétan az elért eredményeket, az „erős gazdaságot, stabil és nagy jólétet” veszélyeztetik azzal, hogy idejönnek. Innentől kezdve aztán a narancsmédia minden egyes termelési sikerjelentése után is oda lehet majd biggyeszteni egy „A Fidesz közleménye szerint ahhoz, hogy megőrizhessük ezeket az eredményeket…” kezdetű ideológiai gyorseligazító szakaszt.

Nincs itt semmi látnivaló, Ausztriában például már eldönteni sem lehet, hogy a vezető kormányzati erő, vagy a koalíciós partnere lesz-e a migránsellenesebb szereplő politikában; a Fidesznek mindenesetre ilyen gondja nincsen, mert ő magába integrálja az AfD, a Szabadságpárt, a CDU és az ÖVP minden egyes „erényét”.

Magyarország a keleti nacionalizmust végleg maga mögött hagyva végre megérkezett a nyugatias, európaiértelembenvett jóléti sovinizmus világába. Kikötött a komp.