Abszurditásában egyenesen szürreális, ám attól még igaz: ősszel népszavazni fogunk arról, hogy az Európai Unió mit tehet vagy nem tehet meg a migránsválság kezelésében. Ennyi erővel szavazhatnánk arról is, hogyaszongya: akarja-e, hogy az Amerikai Egyesült Államok a magyar Országgyűlés hozzájárulása nélkül is lebombázhasson más országokat némi gazdasági haszon reményében? Vagy: akarja-e, hogy az Oroszországi Föderáció a magyar Országgyűlés hozzájárulása nélkül is magához csatolhasson földterületeket vele szomszédos államoktól? Ugye, hogy nem!

No de miért éri meg ez a labilis értelmű és kimenetelű össznépi ikszelősdi a Fidesznek ötplusz milliárd forintért? Úgy is, hogy közben megint a béka végbele alá kerül a népszerűsége a haladó Nyugaton? Kétmillió fix szavazójuk van 15 éve, duplaennyit akkor se tudnának a nemzetiszín lyukasdobozokhoz ráncigálni, ha magának a négerre fotosoppolt Gyurcsány Ferencnek a képét akasztanák ki az ország összes villanyoszlopára. De pont ezért fájdalmasan zseniális húzás az a népszavazás: mert akkor is csak nyernek vele, ha épp vesztenek. Így is, úgy is legalább nyolc legyet ütnek egy csapásra. Ezeket:

1. Brüsszel megállítása

Jellemző, hogy a leginkább fals érv a népszavazás mellett az, amire hivatalosan kitalálták. Az unió politikusait a választók véleménye eddig se izgatta különösebben, annál jobban saját humanista eszményeik megvalósítása – bár újabban szintet léptek azzal, hogy ezzel még nyíltan kérkednek is. Hiába, ezt teszi az elitek jóléti lelkifurdalása. Ugorjunk.

2. Orbánizmus járja be...

Ha a Borókai Gábor-i értelemben nem is lett Európa erős embere Orbán Viktor, a merkeli politikával szembeni ellenállás ismert nemzetközi reklámarcává azért már sikerült kinőnie. Ez is valami. Ötmilliárd a „keleti bunkó” imidzsének további erősítésére simán megéri, nemde?

3. A Jobbik kicsinálása, a baloldal megosztása

Na itt, a belmagyar polidili szintjén kezdődnek az igazán nyomós érvek! Bár ezek közül valószínűleg a Jobbik erőlködései okozzák a legkevesebb fejfájást a Századvégnél, azért a migránstémával biztosan jól ki lehet fogni a négerellenes fingot Vona Gáborék vitorlájából is! Biztos nem csak pech, hogy több közvélemény-kutatónál is hibahatáron túl esett Jobbik az utóbbi egy évben. Ja nem, tudjuk, ezeket a kutatókat is csak az árnyékhatalmak mozgatják!

4. A közbeszéd tematizálása

Miniszterelnök Viktor valamikor a '14-es választások környékén imigyen szólt egy régi barátjához: te Lajos, az nagyon gáz, hogy minden pénzt csak te kapsz, szóval mostantól néhány más spanomnak is dobok egy kis mócsingot, ugye nem baj? De igenis baj volt, és egy szűk évvel az eset után ki is farolt a Fidesz mögül az évtizedek alatt tökélyre fejlesztett Simicska-féle propagandagépezet. Ugyanakkor a pótlására tett Habony- és Vajna-féle próbálkozások azóta is csak mérsékelt eredményeket hoztak, így a Fidesz, mint valami ellenzéki párt, kénytelen minél erőszakosabb témákkal előállni, hogy továbbra is a hírek elején szerepelhessen. Erre tökéletesen megfelel a bevándorlótéma.

5. Civil mozgalmak elfojtása

Magyarország nem csak a zeneipar, de a politikai mozgalmak számára is szűkös piac. A közbeszédben egyszerre átlagosan 1, azaz egy darab politikai téma tud szappanopera-szerűen napirenden lenni. Ilyen sztori volt idén előbb a tanárlázadásé, azután az MNB-alapítványok korrupciós ügye. Most gondolták úgy a kommunikációs minisztériumban (vezetője: Rogán Antal), hogy a migráns-népszavazás legyen a következő politikai beszédtéma a sarki fűszeresnél a sorban. Amíg ez a történet kitart az újabb és újabb kreált vagy valós fordulataival, a figyelem szűkössége miatt nehéz lesz más témákkal megmozgatni a közélet iránt érdeklődő jónépet.

6. Figyelemelterelés

Elmúlt a heveny gazdasági válság, előmásztak hát a régi sérelmek a szőnyeg alól: egészségügy, oktatás, szociális ágazat, nyugdíjak, állami bürokrácia. És ami a legrosszabb: már a közjavak gátlástalan sápolását se nézi el többé a középosztály! Brühühűűű!!! Most kell gyorsan egy hosszú kampánnyal felvezetett népszavazást összeszervezni, amíg a Lázár Jánosék kitalálnak valami államreformot.

7. A közvetlen kiváltó ok: a szoci kezdeményezés elgáncsolása

A Fidesz tanul az általa előidézett politikai hibákból: a szép emlékű „szociális népszavazás” óta tudja, hogy egy vesztes népszavazás ritmikusan kulminálhat előbb egy koalícióbomlásba, aztán egy miniszterelnöki lemondásba, végül pedig egy választási vereségbe. Az utólag okoskodók szemével ma már nem is az a kérdés, hogy a Fidesz miért hátrált meg boltzár-ügyben, hanem hogy annak idején az MSZP-SZDSZ a háromigenes népszavazás előtt miért nem.

8. A népszavazás mint válsághelyzet

Biztos sokaknak feltűnt: Orbán egy radikális politikus. Az volt szélsőliberálisként, és most, ultrakonzervatívként is az: ebben az egyben következetes maradt. Valahol mondta is, hogy őt csak akkor válasszák meg a szavazói, ha baj van, békeidőben elkergetik. (Ha valaki küldene ehhez egy linket, megköszönném!) Ha nincsen válság, amivel a Fidesz megbirkózhatna, hát akkor kreál egyet magának: ez lesz most a reménytelenül érdektelen kvótareferendum. Az unatkozó törzsszavazóit ez jól felrázza majd, és a lefulladt pártgépezetet is a sarkára lehet állítani: hát lehet ennél értelmesebb hasznosulása ötmilliárd forint közpénznek? Ugye, hogy nem!

Ez tehát egy klasszikus win-win helyzet a kormánynak, az ellenzéki pártok talán akkor járnának a legjobban, ha megpróbálnák valahogy kibekkelni a következő heteket. Felhasználhatnák az időt például stratégiaalkotásra is. A Fidesz évtizedek óta ilyenek mentén működik, ezért csak egy életképes ellen-startégiával lehet legyőzni. Ötletszerű politikai akciókkal nem nagyon, és ha erre nem jönnek rá a baloldalon, akkor legfeljebb csak a biológia fogja tudni megszabadítani őket Orbántól. Csakhogy a biológia, az mindenkire hat.

Ránk is.